Jelen tanulmány áttekintést ad az életveszélyes táplálék kiváltotta allergiás (anafilaxiás) reakciók vezető tünettanáról, diagnosztikájáról, valamint érintőlegesen a kezelés és a megelőzés korszerű lehetőségeiről.

A valódi, súlyos kimenetelű nemkívánatos hatást okozó antibiotikumallergiák napjainkban ritkábbak, mint amennyi betegről tudni véli az egészségügyi személyzet a betegdokumentációk alapján. A pontatlan allergiás anamnézis a széles spektrumú antibiotikumok elleni rezisztencia növekedésével, a Clostrioides difficile gyakoribb előfordulásával, költségnöveléssel és számos egyéb kockázatokkal jár mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátásban.

A közlemény bemutatja a monoklonális ellenanyagok nevezéktanának fej­lődéstörténetét, kiemelve azokat a mérföldköveket, amelyek szignifikáns változásokat eszközöltek a nómenklatúra sémában, valamint bemutatja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb módosítási javaslatait.

A vörösvérsejt-transzfúzió célja az oxigénszállító képesség javítása olyan esetekben, amikor tünetekkel kísért anaemia igazolódott, vagy fennáll ennek kockázata. Az alacsonyabb hemoglobin küszöbértékeket alkalmazó restrik­tív transzfúziós stratégia típusos klinikai esetekben egyenértékű a liberális küszöbértékekkel. A plazmatranszfúzió a klinikailag jelentős véralvadási zavarok korrekciójára szolgál vérzés vagy annak nagy kockázata esetén. Az alvadási paraméterek enyhén kóros értéke nem prediktív klinikai vérzés irányában, ezért önmagában nem is teszi szükségessé plazmatranszfúzió adását. A trombocitatranszfúzió célja a vérzések megelőzése vagy keze­lése thrombocytopeniában vagy a vérlemezkék funkciózavara esetén. Hypofibrinogenaemiában krioprecipitátum transzfúziója szükséges.

Az egész világra kiterjedő COVID-19-járvány elleni fő védekezést az oltások jelentik, így az általuk okozott allergiás reakciók megértése kulcsfontossá­gú. Jelen ismereteink alapján a polietilén-glikol (PEG, mRNS vakcinákban) és a poliszorbát (vektor típusú vakcinákban) molekulák oki szerepe állhat a vakcinák által indukált legsúlyosabb adverz reakciók hátterében. A fel­merülő allergiás reakciók meghatározása, a közepes és a nagy kockázatú csoportba tartozó egyének kivizsgálása elősegítheti a vakcinák biztonsá­gosabb alkalmazását, illetve a jövőben az új oltások megjelenésével a sze­mélyre szabott oltóanyagok kiválasztását is.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a Pompe-kór kezelésére szolgáló Nexviadyme (avalglükozidáz-alfa) készítményt.

A vashiány a szívelégtelenségben szenvedő betegek közel 50%-ánál figyel­hető meg, az anaemia leggyakoribb oka, az anaemiától függetlenül rontja a betegek terhelési kapacitását, életminőségét és életkilátásait. A vas(III)- karboximaltóz hatékony, biztonságos, új terápiás lehetőség a vashiányos, krónikus szisztolés szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelésére. A mindennapi gyakorlatban a vashiány (a ferritin és a transzferrinszaturáció) rutinszerű mérése, szükség esetén korrigálása nagymértékben hozzájárul­hat az optimális gyógyszeres kezelés ellenére panaszos betegek panaszai­nak csökkentéséhez, életminőségük, terhelhetőségük javításához.

A következőkben néhány aktuális kérdésre próbálok meg válaszolni a mö­göttes adatok rövid ismertetésével. Remélem, hogy ez a rendhagyó kér­dezz-felelek emészthető módon segít a problémák tisztázásában, és a napi betegellátásban felmerülő gondok közepette sorvezetőként szolgálhat a gyulladásos bélbetegségek és a COVID-19 kapcsán.

Amikor 2019 végén Kínában megjelent az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta megbetegedés, jómagam kisebb esélyt adtam egy világjárvány kialakulá­sára, hiszen a távol-keleti SARS és közel-keleti MERS koronavírus okozta betegsé­gek nem fejlődtek a világ összes országát érintő problémává. Bevallom, tévedtem. A COVID-19 betegség 1 év alatt több mint 100 millió igazolt fertőzést okozott világ­szerte, és a halálos áldozatok száma közelíti a 2,5 milliót.

Két évvel az amerikai engedélyezést követően az EMA CHMP pozitívan véleményezte az influenza kezelésére és profilaxisára szolgáló Xofluza (baloxavir marboxil) tablettát.